Tuti bunyó
2007.11.30. 19:49 freddyD
14 komment
Címkék: bunyó
A bejegyzés trackback címe:
https://roflnet.blog.hu/api/trackback/id/tr57248239
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Major Anna 2007.11.30. 21:30:35
hogy eldobta a követ:D
Coffi 2007.11.30. 23:47:52
ojan gyorsak voltak a cslekmények alig bírtam követni XD
Scrappy 2007.12.01. 00:38:13
XDXD Bazzeg olyan ijesztő ez a gyík, hogy most nem tok este aludni :'( xD
Alex Mahone 2007.12.01. 10:27:01
hát én garantáltan nem fogok aludni egy hétig :D
ezt a szart
az a gyík olyan mű, na és a kő?!
épphogy a bélés ki nem esik belőle :D
ezt a szart
az a gyík olyan mű, na és a kő?!
épphogy a bélés ki nem esik belőle :D
freddyD 2007.12.01. 21:56:23
Engem meg az érdekelne még, hogy amikor ott ölelkeznek, a Gyíkember miért nem harapja le a fejét? Akkora fogai vannak mint állat, de nem használja...
Talán mert technikailag megoldhatatlan lett volna,de akkor is ;)
Talán mert technikailag megoldhatatlan lett volna,de akkor is ;)
Gerce 2007.12.02. 17:06:54
az nagyon nem esett le hogy ha ilyen erős jani a gyíkember mér dobja el az elején azt az izét, ha kb 0.44115352 mp alatt leütné vele a krapekot.(bár mondjuk ilyen sebességgel nem csodálkozom)
sheela567 2007.12.03. 21:14:46
jó jó oké, de gyíkember, hasonszőrű állat bőrében..olyan bizarr;)
Jah és igen szőrnyen gyorsak, simán elszaladhatott volna a krapek a "bolygó" másik oldalára:P
Jah és igen szőrnyen gyorsak, simán elszaladhatott volna a krapek a "bolygó" másik oldalára:P
gerrold 2007.12.05. 17:34:53
szoval, tudjuk, mindenre van logikus magyarazat.
Kedves roflnet olvasok, a kommentekbol itelve meg nem hallottatok a hilbert ter teoriajarol, megpedig az abban talalhato idopontenciarol.
A bolygo sivatagos, azaz feltetelezhetoleg meleg eghajlatu. Meleg eghajlatot pedig tobb dolog magyarazhatja:
1.) oriasi a bolygo attmeroje
2.) nagyon kozel van egy csillaghoz
3.) voros orias korul orbital
4.) az orbitacios ideje egyenlo a rotacio idejevel (lasd holdunk)
5.) eros ferritikus magja van a bolygonak
6.) vagy posztaktiv stadiumban van
miert fontos ez? Elmagyarazom: 1.,2.,3., pontnak ugyanaz a lenyege, miszerint valamifele eros gravitacios objektum kozeleben van, ahol idotorzulas jon letre (Einstein teoriaja). Hogy ez az objektum maga a bolygo, vagy a csillaga, esetleg holdja, az lenygtelen. Elmagyarazom miert lassuk lassitva, de elotte leirom tobbi pont okat.
Ha a 4. pont ervenyes, akkor feltetelezhetoleg a pont, ahol a jelenet jatszodik allandoan napon van, igy magasabb homerseklete van mint a tulso felenek. Mit eredmenyez ez? Elektrostatikus feszultseget, mivel ovis anyag ha egy vezeto eggyik felet melegitjuk, masikat hutsuk, feszultseg keletkezik, ami pedig elektromagnetikus indukciot okoz. 5.pont pedig a magnetikus domenok strukturalizalt allapotara alapszik, mely szerint a bolygo magneskent hat. A posztaktivitas, az frissen befelyezett vulkanikus tevekenysegre utal, mi elektromagnetikus jelenseget okoz, es ugyanaz az eredmeny mint az elozoeknel.
Azaz, a "lassitott" jelenseg nyitja a tertorzulas, mely idodiferenciat eredmenyez. Ez reszben megmagyarazza hogy miert hullo emberek elnek a bolygon, mivel a hullok eleg sokaig elnek olyan korulmenyek kozott amelyek a bolygon uralkodnak. Az ido arra lassitott a milyenkhez kepest (nagyobb testeknel lassabban telik az ido, mint a kissebbeknel, tudomanyosan bizonyitott).
Hogy tudjak emelni a nagy koveket? Egyszeru, azok csupan szivacskovek (tudjatok azok a konnyu kovek, melyekbol olcso hazak epulnek). Ez lathato mikor a gyikember hozzanyul a "sziklahoz" es az az erintestol megmozdul. Mikor pedig landol, nem pattanik vissza, vagyis minimumot (hogy a kinetikus energiaja reszet levezesse reakcioban), es nem kavar port. Ez a teny bizonyitott meg abban, hogy az emberke a lenyt a korulbeluli sulypontjanal talalja el, es az csak megrandul mint idegi reakcio. Higgyetek el annak a konek lett volna akkora kinetikai energiaja hogy feltaszitsa, akarmilyen eros is. A kovetkezo eleg eros bizonyittek az, hogy a gyikember lefeled dobta a kovet, annak ellenere a pasas feljebb volt mint a szorny, es az a ferfihoz felulrol esett. Ebbol ered hogy a szorny a foldhoz pattintotta a kovet es ugy dobta. Egyszeru nem?
gerrold orton
Kedves roflnet olvasok, a kommentekbol itelve meg nem hallottatok a hilbert ter teoriajarol, megpedig az abban talalhato idopontenciarol.
A bolygo sivatagos, azaz feltetelezhetoleg meleg eghajlatu. Meleg eghajlatot pedig tobb dolog magyarazhatja:
1.) oriasi a bolygo attmeroje
2.) nagyon kozel van egy csillaghoz
3.) voros orias korul orbital
4.) az orbitacios ideje egyenlo a rotacio idejevel (lasd holdunk)
5.) eros ferritikus magja van a bolygonak
6.) vagy posztaktiv stadiumban van
miert fontos ez? Elmagyarazom: 1.,2.,3., pontnak ugyanaz a lenyege, miszerint valamifele eros gravitacios objektum kozeleben van, ahol idotorzulas jon letre (Einstein teoriaja). Hogy ez az objektum maga a bolygo, vagy a csillaga, esetleg holdja, az lenygtelen. Elmagyarazom miert lassuk lassitva, de elotte leirom tobbi pont okat.
Ha a 4. pont ervenyes, akkor feltetelezhetoleg a pont, ahol a jelenet jatszodik allandoan napon van, igy magasabb homerseklete van mint a tulso felenek. Mit eredmenyez ez? Elektrostatikus feszultseget, mivel ovis anyag ha egy vezeto eggyik felet melegitjuk, masikat hutsuk, feszultseg keletkezik, ami pedig elektromagnetikus indukciot okoz. 5.pont pedig a magnetikus domenok strukturalizalt allapotara alapszik, mely szerint a bolygo magneskent hat. A posztaktivitas, az frissen befelyezett vulkanikus tevekenysegre utal, mi elektromagnetikus jelenseget okoz, es ugyanaz az eredmeny mint az elozoeknel.
Azaz, a "lassitott" jelenseg nyitja a tertorzulas, mely idodiferenciat eredmenyez. Ez reszben megmagyarazza hogy miert hullo emberek elnek a bolygon, mivel a hullok eleg sokaig elnek olyan korulmenyek kozott amelyek a bolygon uralkodnak. Az ido arra lassitott a milyenkhez kepest (nagyobb testeknel lassabban telik az ido, mint a kissebbeknel, tudomanyosan bizonyitott).
Hogy tudjak emelni a nagy koveket? Egyszeru, azok csupan szivacskovek (tudjatok azok a konnyu kovek, melyekbol olcso hazak epulnek). Ez lathato mikor a gyikember hozzanyul a "sziklahoz" es az az erintestol megmozdul. Mikor pedig landol, nem pattanik vissza, vagyis minimumot (hogy a kinetikus energiaja reszet levezesse reakcioban), es nem kavar port. Ez a teny bizonyitott meg abban, hogy az emberke a lenyt a korulbeluli sulypontjanal talalja el, es az csak megrandul mint idegi reakcio. Higgyetek el annak a konek lett volna akkora kinetikai energiaja hogy feltaszitsa, akarmilyen eros is. A kovetkezo eleg eros bizonyittek az, hogy a gyikember lefeled dobta a kovet, annak ellenere a pasas feljebb volt mint a szorny, es az a ferfihoz felulrol esett. Ebbol ered hogy a szorny a foldhoz pattintotta a kovet es ugy dobta. Egyszeru nem?
gerrold orton
DrSzolon 2007.12.05. 18:02:19
de szerintem ezt a filmkészítők nem így gondolták el, és nem is gondoltak arra amiket leírtál. egyébként kicsit power rangers érzésem vanXD
Efti · http://geekbarlang.blog.hu/ 2007.12.10. 14:07:03
Szerintem pedig igenis gondoltak erre a filmkészítők. Habár nem vagyok trekker, de a Star Trek egyáltalán nem olyan tudománytalan mint ahogy látszik. Elég sok érdekes és okos dolog van benne, habár az is igaz hogy ugyanannyi banális is.
DrSzolon 2007.12.11. 21:46:46
hát de ez inkább tartozik a banálisok közé... amiket elmondott gerrold az még érthető lenne, de h pattintotta a követ... XDD
zima14 2008.12.31. 19:33:21
Sztem a legnagyobb rész, az amikor a Gyíkember suhint a karjával, a csávó legugol, aztán a hátára csap, mit csap, paskol...
